Bejegyzések

Őszi gondolatok

Úgy érzem, a blogolás korszakának fénykora teljes mértékben eltűnni látszik. Ezzel pedig nincsen semmi baj. Ez a kis szösszenet számomra sokkal inkább egy lelki naplóként értelmezhető. Egy olyan helyként, amely mindig nyitva áll előttem ha úgy érzem muszáj kiírnom magamból a gondolataimat. És ezt érzem most is. Bevallom eddig nem tartozott a kedvenc évszakaim közé az ősz. De ez most valahogy más. Minden reggel élettel tele húzom fel a redőnyöm ablakát és várom hogy a gyönyörű őszi színek, a hűvös reggel átjárják a bensőmet. Egy ilyen elképesztő és csodálatos világban élhetek, amely szeretetével és erejével folyamatos nyugalmat és csodát áraszt. Szerencsésnek érzem magam, és hiszem, hogy vigyáznom kell erre. A rengeteg feszültség, a folyamatos aggodalom, a mindennapos pörgés mellett kell ez a néhány pillanat, amely melengetően feltölti a lelkem belső zugait. Ad egy kis erőt, újabb löketet, hogy igenis megéri, menni, csinálni, harcolni, mert mindenre képes vagyok. És néha jó, ha ezt...

Szeretném

Ismét egy csodálatos könyv történetének fodrozódásába rejtettem az elmúlt napjaim énjét. Egy olyan világban jártam, ami más mint a mi, saját kis valóságunk. Egy elképesztő történetet éltem át. Szükségem volt rá. Szükségem van rá. Talán kissé gyermeteg az a gondolatom, amely annyi rengetegszer jut az eszembe. Nem is egy gondola ez. Inkább gondolatok láncolata. De mégis, mind egy dologra összpontosulnak. Valamilyen értelemben szabadságként értelmezhető. Olyan szabadságként, ami a repüléssel értetendő. Szeretnék repülni tudni. Szeretném azt az érzést amelyet álmomban mindannyiszor éreztem már. Tudod, amikor elrugaszkodsz teljes erődből a talajtól, de nem húz vissza a gravitáció erős vaskeze. Van egy pillanat, egy röpke másodperc ami után könnyebb minden. Ami után egyszerűen képes vagy feljebb kerülni, képes vagy a levegő hihetetlen simaságában tollpihe könnyedségével suhanni. Ezek a kedvenc álmaim. Ilyenkor úgy érzem szabad vagyok. Mindig egyre fentebb és fentebb rugaszkodok, elhagyo...

Nem, nem, igen

Annyi minden képes egyszerre belemászni az ember gondolatába. Néha úgy érzem, szükségem lenne egy parányi titkárnőre. Valakire, aki képes a fejem legbelső kis zugában össze-vissza kavargó papírfecnikért a magasba ugrani, összegyűjteni, egy óriási kupacba rendezni, hogy aztán szép, lassan, egyenként haladhassak rajtuk végig. Máskor, bevallom mostanában elég gyakran, szimplán csak jól esik. Csak átadom magam a saját belsőmnek. Csak hagyom, hogy az ezernyi gondolat végigszaladjon az agyamon. Hagyom, hogy futkorásszanak a fejemben a makacs kérdések, a gyönyörű emlékek, a kétségbeejtő és elbizonytalanító agyszülemények. Néha erre van szükségem. Néha kettesben kell lennem magammal. Magammal, és a gondolataimmal. Aztán hogy mi sül ki mindebből, egyszer biztosan kiderül.

Melengető lélekfeltöltés

Egy könyv, egy történet, érzések. Dolgok, amikbe belemerülök. Amikkel eggyé akarok válni. Amikbe el szeretnék veszni. Amik feltöltenek, élményeket érzéseket adnak. Amikkel más és más életeket élhetek le, más és más kalandokban vehetek részt. Dolgok, amiket nem adnék semmiért.

Egy új hópihe az égen.

Már hónapok óta ott motoszkál bennem a gondolat, hogy le kéne írnom ami a fejemben zajlik. Mostanában sokat utazok, dolgozok, közbe zenét hallgatok és gondolkodok. Azt hiszem nem kell bemutatnom, mi történik ilyenkor. Annyi számtalan gondolat cikázik az agyamban, kis lábnyomaikat otthagyva hogy váratlan pillanatokban jussanak ismét eszembe. Így hát, engedtem saját magamnak és újra leültem. És ahogy írom szavaimat óhatatlanul előjön az érzés, amely fiatalabb koromban járt át miközben akkori blogomat írtam. Régi érzések, emlékek és számtalan változás. Fhu milyen régen is volt. Éppen ezért döntöttem úgy, tiszta lappal kezdem az egészet. Nem ígérek össze függő történeteket, nem mondhatom meg előre, mikor milyen hangulattal vagy gondolattal találkozhattok szerény kis blogomban. De azt megígérhetem, hogy csodálatos gondolataimnak ezernyi kis részével ismerkedhettek meg, és talán azt is megígérhetem hogy élvezetes utazás lesz. Tartsatok hát velem, fedezzük fel a minket körül vevő vil...